R.I.P maestro-Ennio Morricone

R.I.P maestro-Ennio Morricone

Ennio Morricone, Oscar-winning film composer, dies at 91
Az Oscar-díjas zeneszerző egy római kórházban hunyt el, miután szerencsétlenül esett – írja a La Repubblica. Temetését szűk körben tartják.

Initially, Ennio Morricone wanted to become a chess professional. But then he realized that his musical talent was much greater than his talent for chess and he became a composer, whose music added a special touch to many famous films. But Morricone was always passionate about chess. On July 6, 2020, he died in Rome at the age of 91. | Photo: Comune Turin

“Ha nem lennék zenész, szeretnék sakkjátékos lenni. De nagy sakkjátékos, azok közül, akikről a történelem íródik; például Fischer, Karpov, Kasparov és sok múltbeli GM. Ez csak egy álom; időben érkezik meg, amikor elveszítek egy játékot. ” 1991

RIP Ennio Morricone. “If I were not a musician I would wish to be a chessplayer. But a great chessplayer, one of those about whom history is written; like Fischer, Karpov, Kasparov and many GMs of the past. It is just a dream; one that arrives, on time, when I lose a game.” 1991


Egy korábbi intrjú Sokat elmond a májsztróról, hogy igazi sakk szerelmes is volt

Mit szeret a sakkban
Nos, azt mondanám, hogy a sakk a legjobb játék pontosan azért, mert nem puszta játék. Minden a tétre kerül – az erkölcs, az élet szabályai, az óvatosság és az elhatározás, hogy vérontás nélkül harcoljunk, a győzelemre való döntés és a helyes cselekedet – a tehetségek helyett a puszta szerencse. Valójában, ha ezeket az apró fa szobrokat a kezedben tartja, akkor erőteljesek lesznek, mivel elnyelik az energiát, amelyet hajlandó átadni nekik. A sakkban van élet és küzdelem is. Ez a legfélelmetesebb sport, amire gondolhatott, összehasonlítható a bokszzal, bár sokkal lovagibb és kifinomultabb.
Ennio-Morricone-Chi-Mai-Original-Soundtrack


Italian composer Ennio Morricone passed away. He played competitive chess in the mid-50s. In an effort to improve, he even trained with the twelve-time Italian champion, IM Stefano Tatai. Ennio Morricone olasz zeneszerző elhunyt. Az 50-es évek közepén versenyző sakkot játszott. A fejlődés érdekében még a tizenkettes olasz bajnok, IM Stefano Tatai mellett edzett.


If you understand Italian, you’ll enjoy this 2004 clip of Ennio Morricone discussing music and chess at his house and playing chess with some visiting grandmasters.

[/box]
Ennio Morricone, Oscar-winning film composer, dies at 91

Az Oscar-díjas zeneszerző egy római kórházban hunyt el, miután szerencsétlenül esett – írja a La Repubblica. Temetését szűk körben tartják.

Ennio Morricone 1928. november 10-én született, kétszeres Oscar-, Grammy- és kétszeres Golden Globe-díjas olasz zeneszerző volt. A filmzene egyik legismertebb és egyik legnagyobb hatású alakja. Több mint 550 filmhez írt kísérőzenét, ezek közül legismertebbek a különféle westernfilmekhez írt zenéi.

Először 1964-ben Sergio Leone kérte fel Egy maréknyi dollárért című alkotásához, hogy néhány betétdalnak készítse el a hangszerelését. Tehetségére hamar felfigyeltek, mert olyan hagyományostól eltérő hangszereket alkalmazott, mint amilyen a harmonika, a harang vagy az elektromos gitár. Sorra kapta a megbízásokat, bár pályája kezdetén elsősorban westernfilm-zeneszerzőként jegyezték meg nevét (egyik leghíresebb filmzenéjét az 1968-as Leone-rendezéshez, a Volt egyszer egy Vadnyugat című filmklasszikushoz készítette), számos más műfajban is maradandót alkotott a vígjátéktól a romantikus filmeken át a horrorokig.


Ennio Morricone is the composer of literally hundreds of movie soundtracks, many of which
are considered among the greatest ever. He was also a chess fan and participated in
competitions. Here he poses in a picture with Judit Polgar, against whom he played in 2004.
The game can be found in Mega Database.

Ennio Morricone shares two passions in common with Judit Polgar: chess, and music.


Ennio Morricone plays against Mario Fabbri, a master from Turin

Ennio Morricone, Franco Evangelisti and Egisto Macchi (1959)

Morricone is interviewed by Adolivio Capece. Left: Michele Cordara, Presidente de Società Scacchistica Torinese

A prominent spectator

[Event “2-games-Rapid Match”]
[Site “Rome, Italy”]
[Date “2004.??.??”]
[EventDate “?”]
[Round “?”]
[Result “1-0”]
[White “Judit Polgar”]
[Black “Ennio Morricone”]
[ECO “C78”]
[WhiteElo “2718”]
[BlackElo “1800”]
[PlyCount “49”]

1.e4 e5 2.Nf3 Nc6 3.Bb5 a6 4.Ba4 Nf6 5.O-O Bc5 6.c3 O-O 7.d4
exd4 8.cxd4 Bb6 9.d5 Na7 10.e5 Ng4 11.h3 Nxf2 12.Rxf2 Bxf2+
13.Kxf2 Re8 14.Qd3 b5 15.Bc2 g6 16.Bg5 Re7 17.Nc3 Qf8 18.Ne4
f5 19.Nf6+ Kg7 20.Qc3 Kh8 21.Qd4 Rf7 22.Rc1 Bb7 23.e6 dxe6
24.dxe6 Rd8 25.Nd7+ 1-0


[Event “Simultaneous Rome”]
[Site “Rome, Italy”]
[Date “2004.??.??”]
[Round “?”]
[White “Sergio Mariotti”]
[Black “Ennio Morricone”]
[Result “1-0”]
[ECO “D02”]
[WhiteElo “2350”]
[BlackElo “1800”]
[PlyCount “83”]
[EventDate “2004.??.??”]

1. d4 d5 2. Nf3 c6 3. e3 Bg4 4. h3 Bh5 5. Be2 Nf6 6. c4 e6 7. Nbd2 Be7 8. O-O
O-O 9. b3 Nbd7 10. Bb2 Rc8 11. Ne5 Bxe2 12. Qxe2 Nxe5 13. dxe5 Ne4 14. Nxe4
dxe4 15. Rfd1 Qc7 16. Qg4 f5 17. exf6 {e. p.} Bxf6 18. Qxe6+ Kh8 19. Bxf6 Rxf6
20. Qxe4 Rcf8 21. Rd2 Qc8 22. Rad1 Qf5 23. Qxf5 Rxf5 24. f3 h6 25. e4 Rg5 26.
Kh2 b6 27. Rd8 Rxd8 28. Rxd8+ Kh7 29. Kg1 Ra5 30. Rd2 Re5 31. Kf2 Re7 32. Ke3
Kg6 33. Rd6+ Kf7 34. Rxc6 Rd7 35. c5 bxc5 36. Rxc5 Ke6 37. Ra5 Rc7 38. g4 Rd7
39. Ra6+ Ke7 40. f4 Kf7 41. e5 Ke7 42. f5 1-0


Lehengerlő koncerttel búcsúzott a magyar közönségtől a 88 éves Ennio Morricone
Ez volt az utolsó magyarországi koncertje, de ennél szebb búcsút egyikőnk sem kívánhatott volna.

 

Címkép: Mohai Balázs, MTI – szmo.hu
2017. október 19.

Ennio Morricone egyszer azt mondta: a jövő zenetörténészeinek félre kell majd tenniük a sznobizmusukat, a filmzene-történet feltárása ugyanis kulcsfontosságú lesz a huszadik század művészetének megértésében.

A maestro itt természetesen nem egyedül saját magára, hanem egész generációkra gondolt, olyan alkotókra, akiknek zenetörténeti jelentőségű munkáik éppenséggel westernfilmek, vígjátékok, thrillerek vagy horrorfilmek aláfestéseként szolgáltak. Rájuk sokan a mai napig „a mozi napszámosaiként” gondolnak, holott műveik az évek, évtizedek során önálló életre keltek.

A szerda esti – telt házas – budapesti koncert után nehéz nem egyet érteni ezzel a gondolattal.

Morricone leghíresebb dallamait hallgatva az ember akarva-akaratlanul is felidézi az ide vonatkozó klasszikusok legemlékezetesebb képsorait, de a dallamok önmagukban is legalább olyan érzelmesek és erőteljesek.

Azt hiszem, nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar közönség csak egy töredékének voltak ismerősek az olyan filmcímek, mint a Metti, una sera a cena, a H2S vagy a Tűz! – Queimada lázadói. A belőlük előadott – sokszor a kísérletező kedvű Morriconét is bemutató – részletek azonban legalább olyan katartikus élményt nyújtottak, mint a legismertebb westernzenék.

Arról nem is beszélve, hogy miközben a fiatalabb generációk tagjai közül már egyre kevesebben nézik meg az olyan klasszikusokat, mint a A Profi, a Volt egyszer egy vadnyugat vagy A jó, a rossz és a csúf,

a filmek legikonikusabb taktusait túlzás nélkül bárki, bármikor képes felidézni. Nem hiába Morricone a világ talán leghíresebb zeneszerzője.

Természetesen a tegnap esti koncert során az összes ismertebb dallam elhangzott a Cseh Nemzeti Szimfonikus Zenekar és a Kodály Kórus tolmácsolásában. Már a filmcímek puszta felsorolása ámulattal töltötte el a nézőket, egészen elképesztő ugyanis, hány korszakos rendezővel dolgozott együtt a novemberben 89. életévét betöltő zeneszerző. Az olasz mesterek, Sergio Leone, Giuseppe Tornatore mellett Brian De Palma és Quentin Tarantino filmjei is felsejlettek, hogy csak néhány nevet említsünk.

A legnagyobb sikert természetesen a Leone-westernek főtémái aratták a magyar közönség előtt, az Ecstasy of Gold például kétszer is elhangzott a koncerten, Susanna Rigacci szopránénekesnő vendégszereplésével. Csúcspont volt a Tarantino-féle Aljas nyolcas főtémája is, amiért 2016-ban – végre – Oscar-díjjal jutalmazta az Akadémia, amikor pedig felcsendültek a Cinema Paradiso dallamai, alighanem sokan elmorzsoltunk egy-egy könnycseppet.

A több mint 500 mozi- és tévéfilmzenéből álló hatvanéves pályafutást összegző előadás után a közönség háromszor is visszatapsolta a mestert, a koncert végén mégis kissé melankolikus hangulatban távoztunk az Arénából. És nem csak a könnyfakasztóan szép dallamok miatt:

Ennio Morricone ugyanis néhány hónappal ezelőtt jelentette be, hogy visszavonul a turnézástól, így a magyar közönség minden bizonnyal szerda este láthatta őt utoljára vezényelni.

Egyedül az vigasztal, hogy ennél szebb búcsút egyikőnk sem kívánhatott volna.

Fotó: Mervai Márk

Fotó: Mervai Márk

Links