FIDE szabályok/Fide handbook

FIDE szabályok legfontosabb módosulásai (Érvénybe lép: 2014 július 01.- től) 2014.06.08

A FIDE néhány ponton újrafogalmazta és kiadta a Sakkjáték Szabályzata (Laws of Chess) legújabb változatát. A teljes angol nyelvű szöveg az alábbi helyen érhető el:
http://www.fide.com/fide/handbook.html?id=171&view=article
A legjelentősebb változások a computer-használat kiküszöbölésére valamint a játékosok szabályismeretének hiányából fakadó problémák megoldására irányulnak.
Ezek a fontos változások a következők:
11) A játékosok viselkedése
11) 1. A játékosok nem tehetnek semmi olyat, mely árt a sakkjáték hírnevének.
11) 2. A verseny helyszíne a következő helyiségekből áll:
Játékterem, pihenő helyiséges, mosdók (WC), versenybüfé, dohányzásra kijelölt hely, egyéb olyan helyek, melyeket a főbíró megnevez.
A versenyterem az a helyiség ahol a játszmák folynak.
Csak a főbíró engedélyével lehet:
a) elhagyni a verseny helyszínét
b) a lépésen lévő játékosnak a versenyteremből kimennie
c) más személyeknek (nem játékos vagy bíró) a versenyterembe belépniük
11.3
a) Játszma közben a játékosok nem használhatnak semmilyen jegyzetet, semmi olyat, mely információ vagy tanács forrása lehet, és nem elemezhetnek semmiféle játszmát egy másik táblán
b) Játszma közben a játékosnál nem lehet mobil telefon és/vagy semmiféle más elektronikus kommunikációs eszköz a verseny sínhelyén (ez nem csak a versenyterem). Ha bebizonyosodik, hogy a játékos ilyen eszközt hozott magával a verseny színhelyére, akkor a játszmáját ezzel elveszti. Ellenfele nyer.
A versenykiírás tartalmazhat más, ennél kevésbé szigorú büntetést.
A versenybíró kérheti a játékost, hogy engedje meg, hogy ellenőrizzék ruháit, táskáját, vagy egyéb tárgyait egy elkülönített helyen (nem nyilvánosan). A versenybíró, vagy a versenybíró által meghatalmazott személy, aki megvizsgálja a játékos fenti tartozékait, azonos nemű kell hogy legyen, mint a vizsgált személy.
Ha a játékos az ilyen irányú együttműködést visszautasítja, akkor a versenybíró a 12.9 szabálypont szerint kell, hogy eljárjon. (büntetési tételek)
c) Dohányzás, csak a versenyhelyiség bíró által kijelölt részében engedélyezett.

12.9
A versenybíró rendelkezésére álló büntető lehetőségek:
a) figyelmeztetés
b) a vétlen fél gondolkodási idejének növelése
c) a szabályszegő játékos gondolkodási idejének csökkentése
d) a vétlen játékosnak az adott partiban elért pontszámának növelése (az ebben a játszmában elérhető maximum pontszámig)
e) a vétkes játékosnak az adott partiban elért pontszámának csökkentése
f) a szabályszegő játékos vesztesnek nyilvánítása (az ellenfél pontszámát a bíró állapítja meg)
g) előre meghatározott összegű pénzbírság
h) a versenyből történő kizárás
11.9
A játékosnak joga van a versenybíróhoz fordulni, hogy a bíró ismertesse vele a szabályzatnak bizonyos (a felmerülő esetre) vonatkozó pontjait.
11.10
Ha a versenykiírás máskeppen nem rendelkezik, akkor a játékosnak joga van fellebbezést benyújtani, még az esetben is, ha a játszmalapot aláírta.
9. Döntetlen játszmavégződés
9.1
a) A versenykiírás előírhatja, hogy bizonyos lépésszám alatt (vagy egyáltalán) a versenyzők nem egyezhetnek meg döntetlenben, a versenybíró hozzájárulása nélkül.
b) Ha a versenykiírás megengedi a megegyezéses döntetlent, akkor a következő szabályok irányadók:
1) A döntetlen ajánlatot a lépés megtétele után kell megtenni, de az óra kezelése előtt.
Játszma bármely szakaszában lehet döntetlent ajánlani, de a 11.5 szabályt figyelembe kell venni. (Az ellenfél zavarása túl gyakori döntetlen ajánlatokkal.) A döntetlenajánlat mellé nem lehet feltételeket szabni.
A döntetlenajánlatot vissza vonni nem lehet és az addig marad érvényben, míg az ellenfél el nem fogadja, vagy vissza nem utasítja azt, akár szóban, akár azzal, hogy lépési (vagy ütési) szándékkal megérint egy bábot. A játszma közben véget érhet más módon is (pl.: idő- túllépés).
2) A döntetlen ajánlatot mindkét fél az egyenlő (=) jelzéssel fel kell tüntesse játszmalapján.
3) Döntetlen igénylést a 9.2 és 9.3 szerint, szintén döntetlen ajánlatként kell értelmezni.
9.2
A játszma döntetlennel ér véget, egy versenyző szabályos igénylése esetén, ha ugyanaz a hadállás legkevesebb három esetben (nem feltétlenül egymást követő sorrendben):
a) alakulhat ki a következő lépésben. Ilyenkor a versenyző először be kell hogy írja lépését játszmalapjára, (ezt megváltoztatni nem lehet), és kijelenti a versenybíró számára, hogy ezt a lépést szándékozik megtenni.
b) éppen kialakult a táblán (az ellenfél utolsó lépésével már előállt), és az igénylő következik lépni.
A hadállások azonosnak csak akkor minősülnek, ha ugyanaz a játékos következik minden esetben lépni, minden báb ugyanott áll, és ugyanazon lépés lehetőségek állnak fenn mindkét fél számára.
Az állások nem azonosak például a következő esetekben (bár minden báb ugyanott áll és ugyanaz a versenyző következik lépni):
1.) Ha en passant (menet-közbeni ütés gyaloggal) lehetősége egyik esetben fennállt, másikban már nem.
2.) Sáncolás lehetősége fennállt, de a lépések során elveszett. A sáncolás joga akkor vész el véglegesen, ha a király, vagy a bástya már lépett.
9.3
A játszma döntetlennel ér véget, egy versenyző szabályos igénylése esetén, ha:
a) Beírja következő lépését (melyet megváltoztatni nem lehet) és kijelenti a versenybíró számára, hogy ezt a lépést szándékozik meglépni és ez azt fogja eredményezni, hogy legkevesebb 50 lépésen keresztül (mindkét fél részéről) sem gyaloglépés, sem ütés nem történt.
9.4
Ha egy játékos megérint egy bábot a 4.3 pontnak megfelelően (lépési ill. ütési) szándékkal, akkor a 9.2 és 9.3 szerinti döntetlen igénylési jogát elveszti.
9.5
A 9.2 és 9.3 szerinti döntetlen igénylés esetén, vagy a játékos, vagy a bíró meg kell hogy állítsa az órát. Az igénylést visszavonni nem lehet.
a) Ha
az igény jogos, akkor a játszma döntetlennel véget ér.
b) Ha az igény nem jogos, akkor a versenybíró az ellenfél gondolkodási idejét 2 perccel meg kell hogy növelje. Ezután a játszma folytatódik. Ha az igény en lépés megtételének szándékán alapult, akkor ezt a lépést kötelező megtenni a 3 és 4 szabályzati cikkelyek előírásai szerint.
9.6
A játszma döntetlennel végződik, ha az alábbi esetek egyike (vagy mindkettő) áll elő:
a) Legalább öt lépéspár egymás utáni ismétlése történik
b) Legalább 75 lépésen keresztül nem történik sem gyaloglépés, sem ütés. Ha a 75. lépésben matt adása történt, akkor a matt érvényes.
(Megjegyzés: 9.6 akkor érvényes, ha egyik fél sem igényel döntetlent.)
9.7 Döntetlen a játszma akkor is, ha semmilyen szabályos lépés-sorozat esetén sem lehetséges matt adás.

Leave a Reply